 |
Kedves Nyugdíjas barátaim! Szeretettel köszöntelek benneteket ezen a szeptemberi estén, sajnálom, hogy csak gondolatban lehetek Veletek, pedig készültem a találkozásra, de a Jóisten másként rendelkezett. Az elmúlt két hét alatt sok időm volt meditálni, gondolataimba mélyülni, elmélkedni. A kórház ablakán kinézve gyönyörködhettem a természet változásában. Az ősz megérkezésével eljött a lombhullás időszaka – amit ugyan sokan nem szeretnek –, de ha az erdőben sétálunk, és látjuk a színes lombtakaróval terített fák alját, azonnal a fényképezőgéphez nyúlunk, és igyekszünk megörökíteni a múló szép pillanatot. Ne csak a borongós őszi időre gondoljunk, hanem használjuk ki azokat a napfényes, derűs, reményteli napokat, amelyeket az ősz tartogat számunkra. Vegyük észre a színes lombokon átszűrődő napsugarakat, szippantsunk nagyokat a csodálatos természetből. Törekedjünk arra, hogy a tengernyi teherviselés alatt is egyenesen álljunk, bizakodjunk, és a természettel, az emberekkel való jó kapcsolatunk megmaradjon minden időben. Miután hazatértem a kórházból, egy-egy sétát teszek az udvaron, a kertben, de egy este a tejeskocsit vártam, és sétálgattam a kapu előtt. Óriási felfedezést tettem. A 60 méter széles utcafronttal szemben – ahol a kertem elterül – van egy akácfasor, ahol 30 szentjánosbogarat számoltam meg. Olyan csodálatos élménnyel lettem akkor este gazdagabb, amilyennek csak valamikor gyermekkoromban voltam részese. Azóta is minden este sétálok, és élvezem a látványt, amely eddig is ott lehetett, de soha sem vettem észre. Adjunk időt magunknak az ehhez hasonló felfedezésekre is. Az idős kor megítélése meghatározhatatlan. Szeptemberben egyébként is meg szoktunk emlékezni az idős emberekről. Mert mi, idősek tudunk szeretetet adni egymásnak, gyermekeinknek, társainknak. Adunk erkölcsi példát munkaszeretetből, szorgalomból, kitartásból, hűségből. Az idős emberek a szeretet mécsesei. Hogy mennyire fontos a szeretet az ember számára, azt bizonyítják Endrődy Sándor sorai is: Valakit, valamit szeretni kell – Nyíló virágot, kék eget, Minden koldusnál százszor koldusabb, Ki senkit, semmit nem szeret. Adassék erkölcsi, anyagi tisztelet és megbecsülés a dolgát tevékenyen végző idős embernek, mert: az időt megszolgáltuk, a pályát végigfutottuk, és a hitet megtartottuk. „Az öreg kút, csendesen adja vizét… Így telik minden napja, Áldott élet ez! – fontolgatom: Csak adni, adni minden napon! Ilyen kúttá kellene lennem! Csak adni, teljes életemben! Csak adni? Terhet is jelenthet. Jó kút, nem érzed ezt a terhet? Belenézek… tükre rám ragyog!” „Hiszem, a forrás nem én vagyok. Árad felém, csak tovább adom Frissen, vidáman és szabadon…” Hadd éljek én is ilyen kútéletet! Osszak áldást és szeretetet! Nem az enyém, Krisztustól kapom, Egyszerűen továbbadhatom.
Az életszeretetről is szeretnék szólni néhány mondatot. Ha visszagondolunk az életünkre, meglódulnak gondolataink. Színes, változatos képek tárulnak elénk, öröm, keserűség kavarog a lelkünkben. Sok nehéz utat bejártunk. A bölcsesség izzó parazsa felfűti a lelkünket. Az eltöltött évek tudata, a sok-sok tettre való visszaemlékezés, az örömforrás, a küzdelem. Becsüljük meg a jóra törekvőket! Mindenkinek szüksége van a szeretetre, nélküle az ember csak vegetál. Szükségünk van arra, hogy egy másik kézbe kapaszkodva járjuk az utat, bizakodva, emberi tisztelettel, mert a szeretet gyógyítja a beteg lelkeket. Egy orvos mondta: 30 éve foglalkozik gyógyítással, és rájött, hogy a szeretet a legjobb orvosság. Ha kevés, meg kell duplázni az adagot. A szeretet kárpótolni tudja a hasznosságaink reményét, a belső bölcsességeink erőforrásait, a derűs lélek nyugalmát. Rejtett képességeink kibontakozását. A nagyszülői szerepek gyönyörűségeit, önmagunk szabadságát.
Igazán emberré szabadidőnkben válhatunk, amikor figyelmünket magunkra fordíthatjuk. Majd aztán a Világ ismeretlen dolgaira, mit érdemes tenni, látni, csinálni, megtanulni. Ne lankadjanak reményeink. Bőröndünkbe tesszük a kedves álmokat, lelki értékeinket, mert ezek segítenek, védenek, nem hagynak ellankadni. A megélt életérzéseket, reményeket tápláljuk. Szüleink emlékeinek visszaidézése, ápolása szintén nemes feladatunk. Magunkkal visszük a sziklaszilárd emberi kötődéseinket, amelyek új értelmet, célokat hoztak életünkben. Táplálják az ambícióinkat. Kellenek az ünneplő ruhák, a közös találkozások, hogy tudjunk beszélgetni, örömmel nevetni, a sűrű gondokat félretenni, egy időre elfeledni. De köszönettel tartozunk az életért, a természet szépségeiért, a nehézségekért, mert volt erőnk a megoldásokhoz.
Novák László SZERESS, MÍG SZERETNI TUDSZ
Szeress, míg szeretni tudsz, Amíg szíved érzőn dobog, Mert ha már a tüze kihűl, Ha benne a láng ellobog, – Ami ezt a veszteséget Felülmúlná, nincs olyan kár: Koldusnál is koldusabb vagy, Hogyha nem tudsz szeretni már.
Szeress, amíg van alkalmad Éreztetni szereteted, Jöhet idő, amikor már Tennéd ezt, de nem teheted. Fordulhat a sorsod balra, S arra leszel utalva majd, Hogy a mások szeretete Enyhítse a gondot, a bajt.
Szeress, amíg szeretni tudsz! Olyan rövid az életed: gyűlölettel, rút önzéssel Szépségeit tönkre ne tedd! Szeress, amíg szíved dobog, Szeress, amíg ajkad lehel: Úgy visz Jézus a szeretet Országába, a mennybe fel. Kedves Nyugdíjas Társaim!
E hosszú bevezető után szeretném köszönteni a név- és születésnapjukat ünneplő kedves klubtársakat. Kívánok kedves Mindnyájatoknak nagyon jó egészséget, bátorságot, hitet az élethez és nem utolsó sorban nagyon sok szeretetben, békességben együtt eltöltött éveket. Legyen örömforrás minden találkozás, és kössön össze bennünket az együvé tartozás, az igaz szeretet.
A III. negyedévben születésnapjukat ünneplő kedves klubtársaink: Bodnár János Csók Istvánné Dr. Drótosné Nagy Ágnes Hadobás András Hadobás Andrásné Jaczina Ferencné Ligeti László Móré Mihály Munkácsi János Muncsácsi Jánosné Pécsi Sándor Ragány Lászlóné Seibel Etelka Stefán László Stefán Lászlóné Szabó Gáborné Tatár Tiborné
Születésnapra Öregebb
lettél ma, – Fiatal
az ember – Az
élet kegyetlen! Repül
a gyermekév Jönnek
a gyerekek, Küzdesz
az élettel, A
mai nap ünnep, Neked
egy a vágyad: Szép
nap ez a mai, Boldogságod
legyen, A III. negyedévben névnapjukat ünneplők névsora:
Dombrádi Antalné (Mária) Jaczina Ferencné (Ilona/ Lippai Imréné (Olga) Móré Mihály Móré Mihályné (Mária) Munkácsi Jánosné (Mária) Pazonyi Miklósné (Mária) Radványi Lászlóné (Magdolna) Riczu Andrásné (Klára) Somogyi Andrásné (Rózsa) Szabó Gáborné (Ani) Szabó Kálmánné (Mária) Tóthné Nagy Mária.
Kívánok
örömet, derűt, boldogságot, BOLDOG NÉVNAPOT NEKED!
|